Oldalak

2013. április 15., hétfő

Jóga és hajlékonyság


Jóga és hajlékonyság

 

Mivel  a jóga egy szellemi út, amelynek célja a földi létben létező legmagasabb szintű tudatállapot elérése, így valójában az, hogy ki mennyire hajlékony, vagy sem, annak vajmi kevés köze van a megvilágosodáshoz….mégis, a ma oly népszerű Hatha jóga órák nagyrészt nyújtó ászanákból állnak, és akik jógázni járnak, mindenki szeretne hajlékonyabb lenni. 
Miért is? Egyszerűen, mert jó hajlékonynak lenni. 
Erről az jut eszembe – bár nem a témához tartozik, - amikor megkérdezték 1924-ben George Malloryt, az Evereszt első megmászóját, hogy miért mássza meg a hegyet, azt válaszolta: "Mert ott van"!
Ilyen egyszerű. 


Igen, jó pár órás jógagyakorlás után olyan, mintha kicserélték volna az összes végtagomat, izmomat, mintha egy másik testet kapnék. Érzem, hogy él a testem, mi több „dalol”.... Mert jól érzi magát, mert nincs benne feszültség, merevség, mert örömmel tölt el, hogy szabadon tudok mozogni, mindenféle korlátozottság nélkül…mintha folyékonnyá válnék (még annak ellenére is, hogy én nem vagyok nagyon hajlékony), mintha friss levegő került volna a „rendszerbe”... és ez jó!
 

Jóga valójában újra - egyesülést jelent, amit fizikai szinten akár  értelmezhetünk úgy is, hogy visszatérünk a test eredendő tisztaságához, egészségéhez és hajlékonyságához.

Az emberi test eredendően hajlékony és rugalmas. Ez a természetes állapota.

Nézzünk csak meg egy kisbabát, vagy egy kis gyereket. Ők még olyan hajlékonyak, hogy csomót lehetne rájuk kötni. És nézzünk meg egy átlagos felnőttet: már az is gond, hogy lehajoljon, hogy bekösse a cipőjét. 
Pedig ennek nem így kellene lennie. A test nincs arra determinálva, hogy el kell merevednie!
Nézzük meg azokat az embereket, akik kis gyermekkoruk óta balettoznak, vagy Ritmikus Sport Gimnasztikáznak. Vagy nézzünk meg egy Shaolin papot, aki 90 év efelett is gond nélkül spárgázik. Ezeknek az emberek izomzata olyan „tudatmódosításon” és "átprogramozáson" ment át a hosszú évek során, hogy életük végéig meg tudják őrizni a hajlékonyságukat.


Szóval, hová tűnik, és miért tűnik el, az aminek ott kéne lennie??? A hajlékonyság.
A válasz erre is ez (mint mindig): életmód, táplálkozás, stressz. 

A testünk nevelhető. Vagyis kezdjük el nevelni úgy, hogy újra úgy mozogjon, amilyen az a természetes állapota. 


Tehát, ha tudjuk, hogy mi merevíti el a testet, akkor kezdjük el felszámolni ezeket a tényezőket: változtassunk a táplálkozásunkon, javítsunk az életmódunkon, és csökkentsük a stresszt. Talán ez utóbbival a legnehezebb megbirkóznunk, mert ehhez egy teljes szemléletváltásra van szükségünk, és a gondolkodásmód teljes megváltoztatására. A jóga szellemi útja tud ebben segíteni, csak lassan...
Fizikai szinten a nyújtás mindig stresszoldó. Ha feszültek vagyunk, akkor az izmok is befeszülnek, görcsössé válnak. Ha a test nevelésével elkezdjük nyújtani az izmokat a helyes légzéssel összekötve, akkor az izmok, mint a jég "felolvadnak" és ellazulnak. Ez pedig nyugtatólag hat az egész igerendszerre is. És máris jobban érezzük magunkat, nyugodtabbak és ellazultabbak vagyunk.


Nos, akkor itt van néhány tipp, hogy hogyan segíthetjük, gyorsíthatjuk azt a folyamatot, amellyel vissza szerezhetjük hajlékonyságunkat, amellett, hogy nyújtó gyakorlatokat végzünk, akár jógával, akár más mozgásművészettel.


A test elmerevedéséért - fizikai szinten - elsősorban, az elsavasodott, mérgekkel és nyákkal teli szervezet a felelős.


Mi is jelent ez?


A táplálkozással könnyen elsavasíthatjuk, az amúgy inkább lúgos szervezetet. A leginkább savasító dolgok a következők: kávé (koffein), hús, tejtermékek, cukor, édességek.

A sok nyákot a szervezetben a fehér liszt, fehér cukor, tejtermékek és a finomított pékárú okozza.


A szervezetben a nyirok folyadéknak kristálytisztának kellene lennie, amely szabadon tud áramolni a nyirokrendszerben. Ha ez a folyadék sok méreganyagot tartalmaz, akkor besűrűsödik, és olyanná válik, mint a ragasztó. (Gondoljunk csak az orrból kijövő váladékra, amikor náthásak vagyunk, nos, hasonló állagú nyákról beszélek). Nem nehéz belátni, hogy melyik áramlik szabadabban: ez a ragasztó, vagy egy kristálytiszta folyadék. Az emberek nagy része pedig „ragasztóval” van tele.


Fokozza a test merevségét a dehidratáció, vagyis a nem megfelelő folyadék mennyiség bevitele. Egy átlagos ember nagyon kevés folyadékot iszik, azon belül pedig nagyon kevés tiszta vizet. A kávé például nagyon sok vizet von el a szervezettől. Egy csésze kávét, 2-3 csésze vízzel kell (kellene) pótolni. Ugyanez a helyzet a többi koffeintartalmú üdítőkkel.



És akkor jöjjön a jó hír.


Egy helyes étrenddel fokozhatjuk a hajlékonyságunkat. Hogyan? 
Együnk sok nyers zöld színű zöldséget. 
Igyunk sok tiszta folyadékot.
Kerüljük a fehér lisztet, fehér cukrot, és mindent, ami ebből készül.


Csinálhatunk időnként ún. belső olajozást is.  Kúraszerűen, pár napig igyunk meg minden reggel hidegen sajtolt olajat. Első nap 25 ml-t, második nap 50 ml-t, harmadik nap 75 ml-t, negyedik nap 100ml-t. Ha ezen a szinten már híggá válik a széklet és olajossá a bőr, akkor abba lehet hagyni. Ha nem, akkor lehet folytatni, és emelni az adagokat mindig 25 ml-el, de csak addig amíg a folyós széklet meg nem jelenik. Fontos, hogy minden olajivás után kortyoljunk el jó sok forró vizet és csak az első igazi éhségérzésnél együnk először, amikor az olaj már teljesen leemésztődött a gyomorban. Magyarul meg kell várni, amíg a gyomrunk el kezd korogni! Ez, minél több olajat iszol meg reggel, annál később fog jelentkezni, mert annál több idő kell a nagy mennyiségű olaj megemésztéséhez. Tehát a 4. napon lehet, hogy csak délután háromkor fog megkordulni a hasad - de persze ez egyéntől függ...Az étel, amit pedig megeszel könnyen emészthető és inkább híg táplálék legyen.


Segítségünkre lehet még a Kurkuma, ami nagyon jó hatással van az ízületekre, izmokra, számos más nagyon jó hatása mellett. A kurkumát bármibe belekeverhetjük, vagy ihatjuk tea ként is…

...És továbbra is jógázzatok szorgalmasan.....

Hari Ohm Tat Sat 




2013. január 31., csütörtök

Jóga és Gerincsérv (Robi jógája) 


Robi 1997 óta (Hatha) jógázik. 
Öt éves kora óta edzi magát, karatézott, tornázott, nyolc éves kora óta kajakozik és tizenhat éves kora óta mászik sziklát. Kamasz korában napi nyolc órákat edzett, majd Amerika 31  államában, 50 helyen mászott és egy évben csak két hétre állt meg a sziklamászással.

1993-ban gerincsérvét saját maga kikezelte, azonban a problémák a deréktájékon időnként elő-elő jöttek (jönnek). Nagyrészt ezért, egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a jógára, és állítja, hogy a jógának köszönheti, hogy még tud mozogni - de nem hogy mozogni, hanem a mai napig napi több órákat edzeni. Sokszor a kiújult gerincsérvvel és nagy fájdalmakkal jógázik, mert érzi, hogy ez az egyetlen, ami segíthet...

Robi, soha senkitől nem tanult jógát, - leszámítva azt a 2 hetet, amikor Sunil Kumarnál tanult Varanasiban - de a sok, szinte napi szintű gyakorlásnak és a sok összegyűjtött tapasztalnak  köszönhetően; a légzés, az ászanák és azok hatásainak az állandó megfigyelése sok mindenre megtanította, és így vált lassan a saját Mesterévé.

Valójában az állhatatos gyakorlás a legnagyobb Tanító....

Ahogy Sri K. Pattabhi Jois is mondja: "Gyakorolj, Gyakorolj , Gyakorolj és Minden jönni fog!" 


Robi jóga gyakorlása 2004-ben 











2013. január 30., szerda

Ayurvéda és Kerala, Dél-India







2008-ban három hónapot töltöttünk egy kis autentikus ayurvéda kórházban Kannurban, Keralában, Dél-Nyugat Indiában. 




Na, nem azért, mert betegek voltunk, hanem azért, hogy tanuljunk a legősibb gyógyítási és egészségmegőrző, (más szóval) betegségmegelőző módszerekről, az ayurvédáról. 

Az ayurvéda több ezer éves múltra tekint vissza, és szó szerint azt jelenti, hogy Az Élet Tudománya. 

Vagyis olyan megfigyeléseken és tapasztalatokon alapuló praktikák tárháza, amelyeket betartva, vagy alkalmazva életünk végéig egészségesek és fiatalosak maradhatunk. 

A másik oka ennek az indiai utazásnak a jóga volt. Minden reggel és este jártam órákra és a kórház keretén belül tanulatam jóga terápiát is.    

Az első hónapban szó szerint beültünk a padba és délelőttönként az Ayurvéda elméletéről tanultunk. 

Délutánonként számos, különféle ayurvédikus masszázs terápiát tanultunk: fejmasszázst, Kalari masszázst, teljes test masszázst, különféle gyógynövényekkel és olajokkal, valamint tejjel és rizzsel. 

Tanutunk olyan módszereket is, amit lokálisan használva a gyógyfüves, meleg olaj csodákra képes a fájó területen. Erre jó teszt volt Robi, akinek éppen nagyon fájt a háta és a kezelés után szinte teljesen megszűnt a fájdalom. 

A második hónapban egy hihetetlenül kormos, "kidőlt-bedőlt" műhelyben voltunk reggeltől estig, ahol a több ezer éves ayurvédikus recepteket készítettük el kizárólag természetes alapanyagokból és gyógynövényekből.

Mindent a földön ülve a földön készítettük kézzel, gépek használata nélkül. Csak hagyományos eszközöket használtunk és minden hagyományos módon készült.





A "kidőlt-bedőlt", kormos műhely, Bala Mesterrel

Bala a nagy tudású füves ember sok mindenre megtanított minket. 





A harmadik hónapban diagnosztikát tanultunk. 
Délelőttönként beültünk a kis kórház rendelőjébe dr. Polian mellé, és együtt vizsgáltuk meg a betegeket. Délutánonként pedig végiglátogattuk azt a pár fekvő betegünket, akik a kórházban tartózkodtak és figyelemmel kísértük a kezeléseiket. 

Látkép a kórház tetejéról
Ez az aprócska, nagyon egyszerű kórház nem a turisták részére jött létre, mint sok ayurvéda központ Keralában, hanem a helyi indiaiak részére. 





A kórháznak saját gyógyszertára van, ahol nagyrészt ott helyben készített orvosságokat, olajokat lehet kapni. Azok a termékek, amelyek nem ott készültek, azok is természetes anyagokból készülnek, az ayurvéda receptjei alapján.

A három hónap végén természetesen mi is végigcsináltunk egy 2 hetes (azért nem többet, mert már nem tudtunk tovább maradni) Panchakarma teraphy-t, vagyis egy alapos belső tisztítást, ami magában foglalt méregtelenítést, izzasztást és egy hosszú beöntés sorozatot.  

Kerala egyébként gyünyörű, buja, zöld, hatalmas pálmaerdőkkel, sok növénnyel... 

Dr. Polián és a keralai dzsungel

Tipikus, csodálatos keralai táj


Ez a három hónap nagyon nagy élmény volt egyrészt, mert sokat tanultam a hagyományos indiai gyógyászatról, másrészt pedig egy nagyon klassz kis társaság verődött össze, akik a világ minden tájáról érkeztek, hogy ayurvédát tanuljanak. 

Az indiai barátaink pedig elvittek minket mindenfelé a környéken...








Szintén az indiai barátaink segítségével, egyszer egy nagyon egyedi szertartásra is eljutottunk, ahová turistákat nem is nagyon szoktak beengedni. Ezt az igen érdekes rituális előadást Kathakalinak hívják és a keralai művészet legkiemelkedőbb jelensége...
Kathakali eredete a második századi templom rituálék világáig nyúlik vissza, azonban ezt a mai letisztul formáját a 17. században érte el. 
Kathakali valójában egy drámai előadás, amely valamelyik hindu eposznak (Mahabarata, Ramayana, Puranas) a nagy morális tanításait, mint igazság, gonoszság, bátorság, erény, stb. "meséli el" eltúlzott mozdulatokkal, tánccal, énekkel, miközben számos dobos iszonyatos erővel dobol, megállás nélkül. Jellemző a rendkívüli fejdísz, színes arcfesték és a ruházat, ami megdöbbentően hatásos. 

Azon az estén, amelyen mi is részt vettünk, három "felvonás" volt, amely az egész éjszakán át, reggelig folyt. A második előadás során a "sámán", szalma ruhájában! belehempergett a tűzbe, de szemlátomást semmi baja sem lett... 
Soha életemben ehhez foghatót még nem láttam.  




Az első felvonás jelmeze










Készül a második felvonás jelmeze




A második felvonás jelmeze





A harmadik felvonás jelmeze