Oldalak

2013. január 29., kedd


Fél év az Ananda Ashramban, Dél-Kelet Indiában



2009-2010-ben egy fél éves Jóga Tanár képzésben vettem részt a tradicionális Guru Kula rendszerben az Ananda Ashramban (International Centre for Yoga Education and Research), Pondicherry-ben, Tamil Nadu-ban, Dél-Kelet Indiában. 

Az Ashramban az ún. Rishiculture Ashtanga Jóga tanításaiba kaptunk beavatást. 


A Rishiculture Ashtanga Yoga két, több ezer éves múltra visszatekintő tanítványi lánc összeolvadásából jött létre. Ez a két vonal, az Észak-Indiai Bengáli Tantra Tradíció és a Dél-Indiai Saiva Siddantha Tradíció. 
(Mára már nem sok, ezer évekre visszavezethető tanítványi  lánc maradt életben Indiában).

Swami Gitananda és a legifjabb Guru növendék
A Rishiculture Ashtanga Jóga atyja Dr. Swami Gitananda Giri Guru Maharaj, ezért ezt a jógairányzatot Gitananda jógának is nevezik. Swami Gitananda személyes tanítványa volt a megvilágosodott Siddha Mesternek, Swami Kanakanandának, aki mellett a klasszikus Guru Kula rendszerben tanult és fejlődött. Swami Kanakananda - ismertebb nevén Shri Ram Gopal Mujumdar - az a személy, akit Yogananda a könyvében, mint a "Szent, aki nem alszik" (Sleepless Saint) említ meg.  

Swami Kanakananda, Swami Gitananda, Ghandi és Amma 
Swami Gitananda az Ashramot 1968-ban alapította. 1993-ban bekövetkezett halála óta a központot felesége Yogacharini Meenakshi Devi Bhavanani (Amma) és fia Yogacharya Dr.Ananda Balayogi Bhavanani vezeti. 



Dr. Ananda

(A Rishiculture Ashtanga jóga nem azonos a ma népszerű, dinamikus Ashtanga Vinyasa jógával. Krishnamacharja és Sri K. Pattabhi Jois vonala).


Dél-Indiai Saiva Siddantha és a 18 Siddha Tradició ma élő hagyatéka a Kriya Jóga Tradíció, amelybe szintén beavatást kaptam 2012 júniusában.
A 18 Siddha, 18 megvilágosodott Jógi volt, akik nemcsak a jóga történetében, hanem az emberiség tudatevolúciójában nagyon fontos szerepet töltöttek be. Az utolsó Siddha a mai is élő Babaji, aki létrehozta a Kriya Jóga Tradíciót, amelyről Paramahamsza Yogananda Egy jógi önéletrajza c. könyvéban olvashatunk 


Az Ananda Ashramban eltöltött fél év során 750 óra elméleti és 750 óra gyakorlati képzést kaptunk. Tanultunk ászanákat, pranayamákat (légzéstechnika), szanszkrit nyelvet, indiai táncot, mantrákat, bajanokat (indiai énekek),  tanulmányoztuk a szent írásokat és az Ashtanga jóga különböző aspektusait. Emellett számos workshop-on, konferencián, jóga fesztiválon, jóga versenyen és megszámlálhatatlan kúltúrális rendezvényen vettünk részt. 



Számos szertartáson, ünnepségen is részt vettünk a jóga és a helyi tradíciókat követve...


A Guru Puja keretén belül emlékeztünk meg Swami Gitanandáról és tanítványi lánc nagy Tanítóiról és Mestereiről.  


Indiában az élő virágfüzér a legnagyobb tisztelet jelképe.  
A sok gyümölcs pedig felajánlás a Gurunak.












Az összetört kókusz az Összetört Egót szimbolizálja....







A friss élő virág az élet minden területén jelen van: az asszonyok hajában, a ház kapuja előtt elszórva a földön, az oltáron...ezért az utcán szinte mindenhol árulják a friss virágfejeket. 




A szertartásokat Dr. Ananda vezette
















Indiában nagy hagyománya van a színezett rizsporból készített Mandaláknak. Az asszonyok precíz pontossággal, pillanatok alatt "rajzolják" meg ezeket a csodálatos Mandalákat a földön. 



















A Puja (Tűzszertartás) az indiai hagyomány fontos része. Dr. Ananda egyszer tartott Puja-t az Ashramban azután, hogy egy egész éjjelen át, megszakítás nélkül zengtük a OHM mantrát. 


Tűzszertartás 

Az Indiai konyha messze földön híres....és mi hat hónapon keresztül lubickolhattunk a gasztronómiai élvezetekben. Az Ashramban egy kiváló szakácsnő főzött nekünk helyi ételeket, amit az indiai hagyományok szerint, legtöbbször a földön pálmalevélen tálalva ettünk, kézzel. 





A napunk hajnal 4.30-kor kezdődött, és 5.00-kor már ott álltunk az oltár előtt és a reggeli mantrákat, imákat mormoltuk egy szép szertartás keretében. Ezt egy órás meditáció követett az Ashram lapos tetején, még sötétben, legtöbbször a Hold fényben a pálmafák susogó ágai alatt, háttérben az Indiai óceán morajával. Ezt a csodálatos hajnali meditációt a Napfelkelte és két óra Hatha jóga óra, majd a reggeli követte.

Reggeli Hatha jóga óra


Reggeli után az úgynevezett Karma jóga keretén belül mindenki elvégezte a maga kötelességét az Ashram felé. Ez után jött a két órás pranayama óra, majd a várva várt ebéd szünet. Ebéd után volt kb. 2 óra szabad időnk, ami csak elviekben volt szabad, mert mindig volt valami tennivaló. 
Délután 16.00 órakor mantra és szent szövegek tanulása kezdődött, amit 18.00 órakor a vacsora követett. 



A "tanterem"

19.00 órakor énekeltünk egy kicsit, majd 19.30-tól 21.30-ig filozófia és elméleti oktatást hallgattunk. 22.00 órakor, az esti záró ima után mindenki bezuhant az ágyába, egy kis éjszakai tanulás, olvasás után...


Életem egyik legérdekesebb és legfelemelőbb tapasztalata volt ez a fél év...









A Jógáról és a Hatha Jógáról - szubjektíven...



A Jóga egy szellemi út. 
Egy belső út. 
Zseniális Mesterek, Bölcsek és Megvilágosodott Tanítók felismerték azt, hogy az embereknek milyen problémákkal kell szembenézniük azon az úton, ami a felemelkedésükkel együtt jár. Ezért megalkották a jóga rendszerét, amely nem más, mint egy "útmutató", egy "térkép", amit ha követünk, az kivezet abból a „dobozból”, amibe a Lélek bebörtönöződött. Számomra a jóga szó szerint ezt jelenti: egy út, amely kivezet a lehatárolt, körülzárt, sötét dobozból (yoga: the way out of he box). Szubjektíven nézve a dolgokat legalábbis így fogalmazható meg. 

Az igazság az, hogy Mindenki "jógázik", aki szívből él. 
Akinek van hívatása valamire, amit szívből és örömmel csinál. 
Aki követi a Lelkének sugallatait. Mert akkor és csakis akkor lehet Önmaga, az aki valóban ő (SAT). Mert akkor képes a tudata az Univerzummal együtt rezonálni (CHIT). 
És akkor tud mérhetetlenül boldog lenni, mert kifogyhatatlanul boldogítja az, ami a szívéből árad ki (ANANDA).
(Ez szinte minden nyelveben benne is van. Lelkesen csinálunk valamit, vagyis Lélekből: In spiro - inspirálva lenni...)  

Valójában a jóga nem más, mint a Szellem/Lélek tökéletes megnyilvánulása, rajtunk keresztül. 
  
A jóga célja, hogy a Sat, Chit, Ananda állapotban legyünk...

......de hol vagyunk mi ehhez képest? 
A kérdés az, ha a lélek eredendően szabad, akkor miért nem vagyunk szabadok itt és most?…. meg kell nézni, hogy mi az, ami visszatart minket ettől az állapottól...
Hogyan is tudnánk szárnyalni, akikor reggel nyolc órakor már a munkahelyünkön ülünk kényszerből és kötelességből, miközben a lelkünk mást akarna, máshol lenne, amikor az egész életünket az tölti ki, hogy pénzt keressünk és a végeláthatatlan hiteleket törlesszük azért, hogy élni tudhassunk. Valljuk be ez teljesen abnormális! Én nem hiszem, hogy ennyi lenne csak az élet értelme. Ezért felesleges lenne elpocsékolni egy életet, ezért "kár" leszületni...

A Hatha jóga a Nagy Jóga rendszeren belül csak egy kis szelet, amely elsősorban a durva és a finom fizikai testtel foglalkozik (finom test=energia test). 
Mivel egy anyagi világban élünk, egy anyagi testben, nem feledkezhetünk meg annak karbantartásáról sem, hiába járunk egy szellemi utat. Nagyon sok „spirituális ember” esik abba a hibába, hogy ők már „annyira szellemiek”, hogy számukra már nem fontos a test. 
Ez olyan, mintha egy felhőkarcolót alapozás és az első pár emelet nélkül akarnánk megépíteni. Ez egyszerűen lehetetlen!
Én abban hiszek, amit az ősi tanítások mondanak: A test a lélek háza, ezért tartsuk azt tisztán. 
Minden mindennel összefüggésben van. A test a lélek és a tudat vica versa hat egymásra. Ha a test beteg és szennyezett az kihat az elmére és az érzelmi életünkre is.  
Meg kell érteni, hogy ha magasabb tudatszintet akarunk elérni az csak tiszta, erős és energia (prána) dús testtel és szervezettel lehetséges. 
Na, de ne is szaladjunk el ilyen távlatokba. Maradjunk csak „egyszerűen” az egész-ségnél.  

Tehát a Hatha jóga rendszere azért alakult ki, hogy a test energiahálózatát egyensúlyban tartsa, harmonizálja Nap (Ha) és Hold (Tha) aspektusait. megerősítse és szó szerint fitté tegye a testet, valamint a tisztító eljárásai révén, hogy megtisztítsa a szervezetet a méreganyagoktól. Végeredményben, hogy a testet felkészítse egy magasabb tudatszinttel együtt járó többletenergia „elviselésére”. 

A Hatha jóga „szent könyve”, a Hatha Jóga Pradipika, azt tanítja, hogy  a Hatha jóga „csak” egy előkészítés az Elme jógájához. Vagyis a tudat kontroll alá helyezése előtt először a testet kell tudatos kontroll alá helyezni. („all Hatha yoga practices serve only for the attainment of Raja yoga”).

A Hatha jóga egy szellemi háttérrel rendelkező mozgáskultúra, mint a Tai chi, vagy bármelyik keleti mozgásművészet. Ezek a gyakorlatok nem csak a fizikai testre hatnak, hanem test energia rendszerére is (igazából a kettő nem is választható el egymástól). 

Az utóbbi évtizedben megjelentek a modern jógairányzatok legmodernebb irányzatai, ami már inkább a Fittness-hez áll közelebb.  
Én nem látok ebben semmi rosszat, sőt! Teljesen más típusú emberek élnek ma, mint a Hatha jóga őskorában. A mai emberek más életet élnek, más az életvitelük, máshogyan táplálkoznak; arról nem is beszélve, hogy megítélésem szerint soha eddig ennyi beteg embert nem hordott a hátán a Föld. Vagyis inkább örülni kell ennek a mai "Fittness jóga" őrületnek, mintsem elítélni, vagy megszólni, - mondván, hogy ennek már nincs köze a jógához. 
És ha valóban nincs is köze hozzá, mert valaki pusztán csak a mozgás művészete miatt, vagy csak a puszta test edzés miatt  kezd el Hatha jóga órákra járni, vagy csak kikapcsolódni akar stb. akkor mi történik? 
Legalább mozog, talán egészségesebb lesz, erősebb lesz, nő a test tudatossága, nő az egészségéért vállalt felelőssége, megváltozik a táplálkozása és talán lassan az egész élete is... vagyis mégis csak történik valami? 
Talán lassan tudatosabb lesz?  
Talán lassan felébred? 
Lehet, hogy mégis van köze a jógához?

Természetesen a Hatha jógának azért van egy hihetetlen mély szintje. Ezeket a"hétköznapi" vagy "drop in" órákon (egy-egy alkalommal járók, rendszertelenül járók órája) nem is tanítják.  
Mert lehetetlen. 
Ehhez tényleg állhatatos, elkötelezett és tudatos jóga gyakorlás kell. Igazából ez már nem is nagyon tanítható, (talán csak a módszerek), mert ez már a megtapasztalás világa...

Ezek azok a szintek és gyakorlatok, amikről a jógik beszéltek, és tanítottak titokban, de csak a beavatottak részére. 
Ezek főleg "energia-manipuláló" gyakorlatok, elsősorban Mudrák, Bhandák, Mantrák, valamint egyéb légző és vizualizációs gyakorlatok alkalmazása.  


Valójában az „igazi” jóga ott veszi kezdetét, ahol a Hatha jóga befejeződik. 
A belső utazás itt kezdődik. 
A kemény munka csak ez után jön. 
Olyan ez, mint amikor egy szobrász egy hatalmas kőtömböt kezd el vésni. Ő már látja a lelki szemeiben, hogy abban a kőtömbben mi lakozik, vagyis, hogy mit fog kifaragni. De addig, amíg az a csodálatos műalkotás megszületik, az kemény izzadságos munka. 
Hasonló módon – szó szerint- baltával kell szétvernünk a saját kőtömbünket, a sok megkövesedett ideákat, koncepciókat, kondíciókat és a régi lejárt agyi-szoftverjeinket ahhoz, hogy megszabaduljunk mindattól, amik NEM vagyunk, és végre napvilágra kerüljön az a csodálatos lény, aki eddig a kőtömbben szunnyadt. 

Éppen ezekben a percekben, miközben az előző sorokat írtam, akadt meg a szemem az alábbi idézeten Csernus Imrétől, ami igen csak elképesztett, egyrészt az időzítés miatt, hogy dolgok mindig mindenkor a legjobb pillanatban érkeznek (vagyis, ha valamire nagyon fókuszálunk és valamivel nagy erőkkel foglalkozunk, akkor oda vonzzuk az ahhoz tartozó dolgokat), másrészt, hogy egy pszichológus is ugyanazt fogalmazza meg, ami a jóga lényege. 
Íme az idézet:
"Mindannyian boldogok szeretnénk lenni, és a változás ezzel jár. Amíg a rút kiskacsából hattyú lesz, addig nagyon sok mindenen átmegy a kiskacsa. Sajnos ez fájdalommal jár. Amikor azt hiszi, hogy ő soha nem fog repülni, majd elkezdi bontogatni a szárnyát, majd a sok munka következtében kiderül, hogy képes erre, az mind-mind-mind sok energiával és fájdalommal jár. Csak így lehet azonban, másként nem. Ha nem tanul meg repülni, a róka felzabálja." 

Hát igen, ha ezt lefordítom a jóga nyelvére, akkor ha nem kezdjük el a saját elménk és saját magunk transzformációját, akkor örökre az elménk fogságában maradunk..sokan kérdezhetitek, hogy mi a baj az elmével.. hát az, hogy az ő "hibás szoftverjei" miatt találjuk magunkat újra és újra ugyanazokban a szituációkban és élethelyzetekben... 

Sokan nem tudják, hogy a jóga valójában az Elme/Tudat jógája. 
Patanjali is ezzel kezdi a Jóga Szútráit: "Jóga a csapongó elme elcsendesítése". "Yogah chitta vrtti nirodhah" (szanszkrit nyelven).
(A légzés ezért nagyon fontos.
Nem csak ezért mert sok oxigént viszünk be a szervezetbe, hanem azért, mert ha a légzés nyugodt és kiegyensúlyozott, akkor az elme is azzá válik).  

A jógával kapcsolatban ez érdekel a legjobban. 
Sokszor csak figyelek.
Figyelem az elmém működését. 
És másokét - ez sokkal könnyebb :-)...
...és próbálom rajtakapni, amikor megint "át akar ejteni".  Ezek a megfigyelések rendkívül izgalmasak - feltéve, ha nem a sajátomról van szó...mert az inkább lesújtó, bár rendkívül tanulságos!

Egy szó, mint száz ez a jóga célja: a tudat magasabbra emelése...

Na, de kanyarodjunk vissza ahhoz, amit elkezdtem... 

Az indiai jóga tradícióban egy tanítvány lelki fejlődését a Guru kísérte figyelemmel. 
A Guru az a személy, aki (szó szerint fordítva) eloszlatja a sötétséget. Vagyis egy olyan magasabb tudatossággal rendelkező személy, aki képes meglátni és rávilágítani az elménk sötét oldalaira. Szerencsés az, aki életében találkozik ilyen személlyel, hiszen ha nem esik fény a sötét oldalunkra addig nem is tudjuk, hogy az sötét, vagy hogy ott baj lenne. Ez az igazi probléma, hogy nem is tudjuk, hogy az Ego által működtetett elme egy abnormálisan működő szoftver. 
Ennek a szoftvernek az újra írása a legnehezebb. Higgyétek el, tudom miről beszélek. Kínkeserves munka. 
DE, ahogy a Bhagavad Gita mondja: „Ezen az úton egyetlen lépés sem vész el”. Mindenki ott kezdi, ahol a pillanatnyi tudatállapota van. 
Én is! 
Mit várunk egy sötét korszak legsötétebb évtizedeiben? 
Ne hasonlítsuk a mai kort a magasabb tudatossággal bíró előző civilizációkhoz….

Hagyományos tanítás Indiában, a Guru Kula rendszer, ahol a Tanítvány a Mester "méhében" fejlődik.  

Szerencsésnek mondhatom magam, mert úgy érzem, hogy a jóga tanulmányaimat „alulról”, nagyon biztos, kőkemény alapokra helyezve kezdtem el felépíteni. Az indiai kultúra részesévé válni, egy ashramban élni és egy több ezer évre visszanyúló  tanítványi lánc „méhében” (Guru Kula) fejlődni; a jógik, szentek, misztikusok varázslatos városában élni a Gangesz partján egy életre belém égette a jóga szellemiségét. Úgy érzem - az ősi tanításokat mindig szem előtt tartva – hogy erre az erős alapra bátran építkezhetek, és a modern jógairányzatok is biztosan állnak ezen az talapzaton. 


Évek alatt a hagyományos ászana gyakorlás "evolúciójaként" észrevettem, hogy kezdek átfolyni egyik ászanából a másikba, megszakítás nélkül. Aztán rájöttem, hogy erre már mások is rájöttek, és hogy ezt Vinyasa Flow-nak, vagy Flow jógának hívják, és az egyik legnépszerűbb irányzat ma a nyugati világban, ami hozzám is közel áll.  

A Flow egy szabad áramlás, a légzés ás a mozgás harmonikus szinkronizálásával. Ha ebbe belemerülök, feloldódok az áramlásban. 
Egy meditáció. 
Számomra a Flow jóga egy mozgásművészet és olyan, mintha a Hatha jóga női (Shakti) aspektusa lenne. Lágyabb, kifinomultabb, szabadabb  és a „táncos”, hullámzó, áramló mivolta miatt nőiesebb. Ennek párja - számomra -  az Ashtanga jóga (amit szintén nagyon szeretek), de az katonásabb, keményebb, szabályosabb, vagyis olyan, mintha az a Hatha jóga férfi (Shiva) aspektusa volna. (Persze ez nem "hivatalos" megállapítás, csak az én szubjektív impresszióm).

Shiva és Shakti 

A Flow irányzattal (az Anusara és Power jógával együtt) 2010-ben találkoztam Boulder, Coloradoban. Ezekre a modern jóga irányzatokra nagyon magas szintű profizmus jellemző. Egyrészt a tanárok nagyon profik, másrészt az ezen irányzatok mögötti, a mozgással, anatómiával stb. kapcsolatos  tanulmányok magas színvonalúak. Ez viszont Indiában nincs (vagy legalábbis máshogyan) - kivéve az Iyengár vonalat. Egyébként is Indiában a jóga elsősorban szellemi utat jelent és nem a test "csűrés-csavarását". Nagyon kevesen (Hatha) jógáznak a lakosság körében. Úgy gondolom, hogy itt is érdemes lenne az ősi indiai jógát és a nyugat továbbfejlesztett és profi szintre emelt Hatha jógáját ötvözni. 
Minden fejlődik, mindennek van evolúciója, a Hatha jóga miért lenne ez alól kivétel?   






A Zöld Templomról és Magamról




Gyakorlás közben....
Ezen földi életem során Magyarországra születtem 1971-ben. Nevem Juhász Csilla, Indiában kapott nevem pedig Preethi, aminek jelentése öröm, gyönyörűség.





Tizenhat éves koromban a „semmiből”  érkezett az az 
indíttatás, hogy jógát
tanuljak. A mai napig nem tudom, hogy honnan jött ez az inspiráció, hiszen akkoriban nem ismertem senkit, aki jógázott volna, és soha senki sem beszélt nekem a jógáról...
A nyolcvanas évek végén még Budapesten sem volt olyan egyszerű jógatanárt találni. Végül Böde István óráira kezdtem el járni…
Néhány év Hatha jóga gyakorlás után mindez hosszú évekre szunnyadásba merült. Az ész érvek legyőzték az álmokat és elhallgattatták a Lélek hangjait…




2004-ben hallottam meg újra 
ezt a hangot, ezúttal hatalmas erővel kiabálta valami a lelkem mélyéből: Jóga!!! Folytattam hát azt, amit sok évvel azelőtt félre tettem az „okos” érvek, vagy inkább a szellemi vakság és süketség miatt... és elindult egy fantasztikus utazás a jóga (és saját belsőm) világába…

-2008-ban végre eljutottam Indiába, Keralába, ahol három hónapig ayurvédát, (hagyományos indiai gyógyítás) és jógát tanultam (100 óra Jóga Tanár Képzés). 

-Egy év múlva megint Indiában találtam magam és fél évre beköltöztem egy Ashramba, ahol az International Centre for Yoga Education and Research több, mint 1500 óra Jóga Tanár Képzésén vettem részt (2009-2010). Tanáraim Dr. Ananda Balayogi Bhavanani és Yogacharini Meenakshi Devi Bhavanani voltak.
Mester-Tanítvány


-Majd következett újabb három hónap India szent városában a Gengesz partján, Varanasiban (Benáresz), ahol 250 óra Haladó Jóga Tanár Képzést kaptam a Yoga Training Centre keretén belül, Sunil Kumartól (2011).

-2014 Novemberében és Decemberében a Himalája lábánál, Rishikesh-ben töltöttem 6 hetet és részt vettem egy 200 óra Ashtanga jóga oktató képzésen a Tattva Yogashala-ban. Tanáraim Yogi Kamal Singh és Sunil Sharma voltak.  
Yogi Kamal Singh és Sunil Sharma


Különböző Iyengar jóga és Ashtanga Vinyasa jóga órákon és workshopokon vettem részt a „Jóga fővárosában”, Rishikesben (India), valamint Boulder, Coloradoban (USA). Ez utóbbi városban ismerkedtem meg a ma népszerű modern jógairányzatokkal, az Anusara jóga, Power jóga, és a Vinyasa Flow jógával.
 
Zipolite, Mexikó
Mexikóban Restorative jóga órákon és egy workshopon vettem részt, amelyet Join Brigitte Longueville vezetett (Solstice Yoga Centre, Zipolite). 
 
Jóga óra a délutáni forróságban....
2009 óta tartok jóga órákat. Tanítottam Mexikóban a világ különböző helyeiről érkezett turistáknak, utazóknak. 
A tengerparti jógastúdió
Az volt igazán a Hot (Forró) jóga....
 
Sofia, a mexikói "jóga-kolléganőm"
Tanítottam a Norvég Lofoten szigeteken is a Sarkkörön túl, majd délebbre Bergenben is.


A jóga  mellett érdekelnek a hagyományos gyógymódok és a betegségmegelőző praktikák. Sokat megtudtam a Lélek világáról, amikor három hónapig együtt dolgoztam egy amerikai sámán-gyógyító asszonnyal. Az alternatív és hagyományos gyógyítás révén folyamatosan rakódnak össze a kis "puzzle-darabkák", hogy mi is a betegség, és hogy miért alakulnak ki. (Természetesen  egy teljesen más szemléletből nézve). 

Az Ayurvéda tanításai közül főleg a szervezet méregtelenítésével, tisztításával foglalkozom, a hagyományos kínai gyógyászat pedig a test energetikáját, energiaáramlását, illetve annak hiányának, vagy többletének egészségre gyakorolt hatását tanítja számomra. 


Érdekel a hang (rezgés, vibráció) gyógyító potenciálja. Ez a világ még csak most tárul fel előttem új dimenziókat nyitva meg...Óráimon, a relaxáció alatt rendszeresen használom a tibeti hangtálakat és az indiai tampurát.
 



   












Két dolog van az 
életemben, ami fontos és amit szeretek csinálni: a jóga, és a tengeri kajakozás, vagy bármilyen outdoor tevékenység, lényeg, hogy hosszabb időt lehessek a természetben. 

Bodrogi Robival a Norvég tengeri kajakozás végefelé, valahol a Sarkkörön túl...
Minden évben csinálunk egy kisebb tengeri kajak "expedíciót", amikor több hónapot töltünk a tengeren; a parton főzünk, a csillagos ég alatt alszunk, és csak a sós víz éri a bőrünket …. 
Norvégia 2013.
Eveztünk Mexikóban a Kortezi tengeren, körbeeveztük Korzikát és Szardíniát, minden évben evezünk az Adrián, 2013-ban pedig a Norvég partok mentén feleveztünk 2 hónap alatt Bergentől az Északi sarkkörön túlig, Bodo-ig (a Lofoten szigetekig)...


Ilyenkor vagyunk a leginkább „kerek egészek”, vagyis ilyenkor vagyunk önmagunk, vagy legalábbis legközelebb a valódi belső magunkhoz


Ilyenkor vagyunk a legboldogabbak, legderűsebbek, legerősebbek, a legegészségesebbek és a legszabadabbak. Hiszen a Természetbe olvadunk bele, eggyé válunk vele, ugyanúgy, ahogy önmagunkkal is...


...hát nem ez A JÓGA??? 


Minden egyes ilyen „külső” utazás egy belső utazás is. 



És még egy valami: amikor az ember igazán szabad és ráhagyja magát az Univerzumra, az igazi csodák akkor történnek. A Szabad áramlás (flow), csak kondíciók, elvárások, kötelességek és  a muszájok eltűnésével indulhat meg!



Azt gondolom, hogy a jóga elvesztette a kapcsolatát a Természettel azzal, hogy a különböző városok megannyi jógastúdióiba "szorult vissza"
Nem véletlen, hogy a régi korok Jógijai, Mesterei mindig egy érintetlen (ezért sokszor szinte megközelíthetetlen) természeti helyen éltek (és tanítottak), mert tudták, hogy ezeken a helyeken a legtisztábbak az energiák és rengeteg Prána (oxigén és életenergia) veszi őket körül. 


A mi "Zöld Templomunk" a Természet
Mi akkor "jógázunk", amikor egy kristálytiszta vizű tóban úszunk, amikor a végtelen tengeren lebegünk egy kis kajakban, amikor hatalmas pelyhekben hullik ránk a hó a csendes hegytetőn, amikor egy vízesés hűs zuhataga esik ránk a dzsungel mélyén, vagy amikor egy apró perembe kapaszkodunk egy sziklafalon.....

Amikor szívből csinálunk valamit és az a valami végtelen örömöt ad, - bármi legyen is az- akkor történik meg a jóga. Mert ezek azok a pillanatok, amiket teljességében megélünk. Valójában ilyenkor Élünk!

És az igazság az, hogy amit ma mindenki "jógázásnak" hív, vagyis az ászanák gyakorlását is a Természetben a legszebb végezni, nem beszélve a különféle légzőgyakorlatokról, amit ha csak pusztán fizikai szinten nézünk, a legjobb, ha tiszta és oxigéndús környezetben tesszük... 


Eddigi kis expedícióink mind a szív útjait követték, és ahol csak lehet "jógázunk" is a homokos partokon, sziklaplatókon, réteken....     
  






A Zöld Templomnak (Green Temple) van még egy aspektusa.
A jóga egy életforma
Egy tudatos és egészséges élet-vezetés.
Világszerte terjednek a különféle bio-gazdaságok, jóga farmok, ahol egy kisebb-nagyobb közösség igyekszik kialakítani egy a "rendszertől" független kis gazdaságot, ahol egészséges és vegyszermentes zöldségeket és gyümölcsöket termelnek nagyrészt saját ellátásra, illetve igyekeznek egy (a szó valódi értelmében) normális életet kialakítani.  
Egyre több ember "ébred" fel és látja be, hogy az egészséget és az egészséges ételeket nem lehet "kintről" várni, hanem azért saját magunknak kell tennünk.  

Mivel tudatosan a jóga útján járok, ennek egyenes következménye, hogy igyekszem én is az életemet ebbe az irányba terelni és létrehozni egy jóga farmot.  
A Green Temple Yoga Farm még csak az álmaimban létezik, de úgy gondolok rá, mintha már valóság lenne; ezzel is folyamatosan éltetem azokat az energiákat, amelyeknek köszönhetően egyszer majd tényleg megvalósul. 
A Green Temple Yoga Farm a „Bőség kertje” sok- sok gyümölcsfával és egy zöldséges kerttel
Egy sziget a „káosz tengerében” , ahol jógázunk, meditálunk, zenélünk, táncolunk, dobolunk, izzasztó kunyhózunk, főzünk, nevetünk…  

Tehát a Zöld Templom (Green Temple) egyfelől egy szimbólum, másrészt a kis templom valóban létezik közvetlenül a leendő jóga farm mellett (igaz nem zöld...).   

Green Temple Yoga Farm a Balatonfelvidéken